Mit ehetek/vásárolhatok?

Glutént tartalmaznak a következő termékek

• árpa és árpa eredetű termékek
• búza és búza eredetű termékek
• rozs és rozs eredetű termékek
• tönköly (tönkölybúza) és őrleményei
• a fenti gabonafélék keresztezésével előállított bármely mag és abból készült termék
• a fenti gabonafélék pelyhesített változata

A „búza és búza eredetű termékek” a következők: búzaliszt, búzakorpa, búzadara, búzacsíra, búzacsíra olaj, búzakeményítő, módosított búzakeményítő, hidrolizált búzafehérje, búzafehérje alapú sütőipari térfogatnövelő szer.
Glutént tartalmaznak a rozs, árpa és tönköly, valamint az ezek keresztezésével előállított magokból készült, a felsorolt búzaeredetű termékekkel analóg termékek, valamint a malátáik. A zabról megoszlanak a vélemények, mert bár maga a zab nem tartalmaz számunkra káros fehérjét, a keresztszennyeződése nehezen elkerülhető. Ha mégis ki akarjuk próbálni, csak garantáltan gluténmentes terméket vegyünk.

Kenyér, péksütemények, lisztek, extrudált termékek, gabonapelyhek, tészták és pszeudocereáliák (álgabonák)

Tilos: árpa, búza rozs (és zab) alapú kenyerek, péksütemények, tészták, kekszek, aprósütemények, sós aprósütemények.
Fogyaszthazó: amaránt, burgonya, guarmag, hajdina, köles, kukorica, sárgaborsó, rizs, szója, tápióka, szezámmag, tökmag, napraforgó, szentjánoskenyérmag alapú lisztekből, illetve ezek felhasználásával készült élelmiszerek; gluténmentes kenyérporokból, süteményporokból készült kenyerek és egyéb ételek, müzlik, ha semmilyen gluténtartalmú összetevőt nem tartalmaznak, és a gyártás/elkészítés során sem szennyeződnek.

A legbiztonságosabb, ha GM jellel és/vagy felirattal ellátott, törzskönyvezett különleges táplálkozási igényeket kielégítő gluténmentes liszteket, kenyérporokat, tésztákat és egyéb termékeket vásárolunk. Sajnos az ilyen termékek ára sokszorosa a normál termékek árának. A kukoricaliszt, kukoricadara, rizsliszt, a GM gabonafélékből és magvakból készült pelyhek természetesen gluténmentesek, de csak akkor biztonságosak, ha a betakarítás, szállítás, feldolgozás és csomagolás során sem szennyeződnek. Az ételek sűrítéséhez és panírozásához is kizárólag gluténmentes lisztet, pelyheket és zsemlemorzsát szabad használni.

Vigyázat: A kukoricás vagy burgonyás kenyér nem gluténmentes, mert nagyrészt búzalisztből áll!

• • • Keményítők: Minden olyan keményítő gluténmentes, amely természetesen gluténmentes növényekből készül. Ilyenek a kukorica, burgonya, rizs, tápióka, stb., így amennyiben a szennyeződésük is kizárt, ezek fogyaszthatók a gluténmentes diétában.

A búzakeményítő is lehet gluténmentes, ha a gluténtól speciális eljárással megtisztítják. A belőle készült termékek íze jobban emlékeztet a búzalisztből készültekére, sütési tulajdonságai jók. A gluténmentes búzakeményítő több kenyérpor alapanyaga. Minimális a gluténtartalma, amely a kutatások szerint a betegek többségének rendszeres fogyasztás esetén sem okoz egészségügyi problémákat. Ennek ellenére a hiperszenzitív lisztérzékenyeknek még ez a minimális mennyiség is árthat!

• • • Tej, tejtermékek: Nagy részük szabadon fogyasztható (tej, túró, kefir, tejföl, vaj, kemény sajtok), míg a tejdesszertek (gyümölcsjoghurtok, pudingok, túrókrémek) tartalmazhatnak glutént, ezért összetételüket ellenőrizni kell. Csak abban az esetben ajánlottak fogyasztásra, ha a gyártó feltüntette a csomagoláson a gluténmentességet, vagy megkeresésünkre nyilatkozott róla, illetve a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankban gluténmentesként regisztrálva vannak. (www.taplalekallaregia.hu)
  • • Húsok, húskészítmények:A tőkehúsok szabadon fogyaszthatók, míg a húskészítmények közül csak a garantáltan gluténmentes termékeket szabad vásárolni. Gyakran tartalmaznak glutént a hurkafélék, májkonzervek, pástétomok, húskonzervek. Több húsipari készítmény gyártója garantálja a termékei gluténmentességét. Ezen termékek felsorolása a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank tájékoztató füzetében, illetve honlapunkon a GM élelmiszerek listáiban található meg.

Néha találkozni olyan sonkával és egyéb felvágottal, amin ez áll: aroma gluténnal, vagy glükóz/dextróz búzából. Az ilyen termékek gluténmentesnek tekinthetők, a hatályos rendeletek szerint nem is kellene a gyártónak a glutént feltüntetnie, mert az aromák és a glükóz/dextróz gluténtartalma jóval a megengedett határérték alatt van.

• • • Zöldség- és gyümölcsfélék, szárazhüvelyesek: szabadon fogyaszthatók. Elkészítésüknél csak gluténmentes lisztet szabad használni! A fagyasztott és konzerv NATÚR zöldségek és gyümölcsök nem tartalmaznak glutént, az ízesített változatoknál viszont néha előfordul. Mindig olvassuk el a címkét!
  • • Tojás: szabadon fogyasztható.
  • • Rizs: szabadon fogyasztható. A lisztérzékeny beteg diétájának összeállításakor alapvető élelmi anyag lehet a burgonya mellett. (A vadrizst tilos fogyasztani, mert a betakarítás miatti szennyeződés következtében glutént tartalmazhat!)
  • • Zsírok, olajok, natúr olajos magvak: fogyasztásuk megengedett, mivel nem tartalmaznak búzafehérjét, kivéve a búzacsíra olaj.
  • • Méz, kristálycukor és lekvárok: az első kettő szabadon fogyasztható. A lekvárok között azonban már találkoztunk olyannal, ami tartalmazott glutént! A befőzőcukrot is mindig ellenőrizzük le!
  • • Édességek, fagylaltok: gyakran tartalmaznak különféle adalékanyagokat, ezért csak gondos mérlegelés után szabad fogyasztani őket. Lehetőleg csak listás termékeket vásároljunk! A fagylaltporok nagy része nem gluténmentes.
  • • Víz, ásványvíz: szabadon fogyasztható.
  • • Szénsavas üdítők és rostos gyümölcslevek: szinte mind fogyaszthatók, de azért az összetevőiket nem árt leellenőrizni.
  • • Élesztő: használhatunk Budafoki friss és száraz élesztőt és más gluténmentes felirattal ellátott vagy listás száraz élesztőt.
  • • Ételízesítők, instant kávé és kakaóporok, pudingok, ketchupok, mustárok, majonézek: tartalmazhatnak glutént! Ezekből a termékekből csak olyanokat szabad fogyasztani, amelyek gluténmentességét a gyártó garantálja.
  • • Alkoholok: A bor, pálinka, pezsgő eddig is fogyasztható volt. A legújabb álláspont szerint a gabonaalapú párlatok, azok közül is elsősorban a whisky és a vodka nem tartalmaz glutént. Ez szerepel az EFSA (European Food Safety Authority= Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) honlapján is, mégpedig az eredet megjelölés kötelezettsége alóli kivételek egyikeként, mivel a szeszgyártási folyamat során a végtermékben már nincs kimutatható gluténtartalom.

2005 novemberétől már minden gluténtartalmú anyagot kötelező feltüntetni a csomagoláson. Viszont a maltodextrinre és a dextrinre vonatkozóan létezett az EFSA által felügyelt eljárás, amelynek alapján a 2007/68/EC direktíva hatálya alól kiemelték a búzakeményítőből készült glukózszirupokat, köztük a dextrózt és a maltodextrint, valamint az árpából készült glukózszirupot és a mezőgazdasági terményekből készült különböző eredetű, desztillált alkoholos il. szeszes italt. Az itt felsorolt összetevők eredetét nem kell megjelölni, mivel bebizonyosodott, hogy gluténtartalmuk minden esetben alatta van a 20 mg/kg (20 ppm) határértéknek.

A hagyományos árpamalátából készült sörökben mindig van gluténmaradvány, amely általában magasabb, mint a 20 mg/kg-os határérték. Magyarországon egyelőre csak néhány szaküzletben árulnak gluténmentes sört.

Figyelem: A kukoricás sör nem egyenlő a kukorica sörrel, ezért nem fogyasztható!

• • • Egyéb élelmiszerek: néhány gyártó készételei között találhatunk gluténmenteset. (A Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankban és a honlapunkon pontos megnevezéssel szerepelnek ezek a termékek.)
  • • Gyógyszerkészítmények: Bár a gyógyszerek többsége gluténmentes, sokszor elbizonytalanodunk, hogy betegség esetén milyen gyógyszert szedhetünk. Ebben segít a lista az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján. Lásd: http://www.ogyi.hu/listak/ (12. Gyógyszerkészítmények laktóz, glutén (gliadin) és benzoát/benzoesav tartalma). Ahol a táblázatban nincs adat, az azt jelenti, hogy azok a törzskönyvezett gyógyszerkészítmények még nincsenek feldolgozva laktóz-, glutén-, benzoát-tartalom szempontjából.

Nagyon fontos tudatosítani, hogy a diéta egész életre szól. Akkor sem hagyható abba, és továbbra sem fogyasztható árpa-, búza- vagy rozstartalmú élelmiszer, ha a tünetek megszűnnek, a gyermek jól fejlődik, vagy a beteg jól érzi magát.

A gluténmentes diéta pontos betartása érdekében próbáljunk utánajárni, hogy mely cégek mely termékeit fagyaszthatjuk. Ebben segítenek a www.liszterzekeny.hu – található * GM élelmiszerek listái. Azonban ezek a listák is változhatnak, ezért mindig figyelni kell az érvényességüket és a címkén a termékek összetételét.

Adalékanyagok – azok a „titokzatos” E-számok

Az E-számok ismerete sok hasznos információt nyújthat számunkra, bár a gluténmentességet tekintve gyakran nem sok értelme van az ilyen irányú kutatásoknak. Az adalékanyagok használatát a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza, amelynek előírásai a világméretű Codex Alimentarius szervezet által elfogadott szabályokon alapulnak. Ez azt jelenti, hogy a Codex ajánlások alapján a világ minden országában azonos szabályok érvényesek, és egy adott E-számú adalékanyag mindenütt ugyanazt jelenti.

Az adalékanyagokat többféle célok elérése érdekében használják a gyártók: megnövelhetik a termékek eltarthatósági idejét, szebb megjelenést tudnak elérni terméküknek, megkönnyíthetik velük a különböző alkotó részek összekeveredését, a készített oldatok stabilitását, vagy növelhetik velük az adott élelmiszerek táplálkozási értékeit. Egy bizonyos élelmiszeradalékot kizárólag akkor lehet felhasználni, ha azt az adott ország szakhatósága megvizsgálta és engedélyezte. A szabályozás azt is előírja, hogy az adalékanyag-listán szereplő anyagok jelenlétét egy adott készítményben a gyártó jelölni köteles, a végtermékben megtalálható mennyiségétől függetlenül. A gyűjtő (csoport)néven túl, mint pl. emulgeátor, fel kell tüntetni azt is, hogy milyen eredetű adalékanyagot használtak fel.

Az alábbi felsorolásban megadjuk a legfontosabb gluténmentes adalékanyag csoportokat

• antioxidánsok
• csomósodást gátló, testesítő anyagok
• emulgeáló szerek (emulgeátorok)
• édesítőszerek
• élelmiszer színezékek.
• felületkezelő anyagok: Európában tilos a gluténbevonat alkalmazása
• fényező anyagok
• habképzők
• hajtógázok
• nedvesítőszerek
• savregulátorok, savanyítók, sók
• tartósítószerek
• térfogatnövelő szerek
• zselésítő anyagok
• ízfokozók: a nátrium-glutamát (E622) a leggyakrabban használt ízfokozó, szárított ételekben, levesporokban, mártásokban alkalmazzák. A glutamátokat cukrokból, fermantációval állítják elő, sokszor glukóz szirupból (nagyon ritkán búza-keményítőből) – és nincs mérhető gluténtartalmuk.
• sűrítő- és kötőanyagok, stabilizátorok: önmagukban is növelik az élelmiszerek viszkozitását, térfogatát, vagy zselésítő anyagokkal is együttműködve alakítják ki az élelmiszer végleges szerkezetét. A sűrítő anyagok az emulgeálószerekhez hasonló anyagok, amelyek alkalmazási célja is hasonló. Gyakran használt adalékanyagok, az élelmiszerek konzisztenciájának optimalizálására használják. A leggyakrabban például majonézek, töltelékek, tejdesszertek, joghurtok, habok, krémtúró stb. gyártásához használják. Régebben az E1400–1450 közötti adalékanyagokat nevezték csak sűrítőanyagoknak, ma már az E400–418 között növényi gumik, az E440 pektinek és az E460–466 cellulózok is ebbe a csoportba tartoznak. Az E1400 alatti sűrítőanyagok gluténmentesek.

FIGYELEM!

Az E1400–1450 közötti adalékanyagok keményítőből készülnek (ez búzakeményítő is lehet). A kukorica-, burgonya-, tápióka- vagy rizskeményítőből készült sűrítőanyagok gluténmentesek. A búzakeményítőből készültek tartalmazhatnak glutént, ezért a gluténmentes táplálkozásban kerülni kell akkor is, ha a detektálható gluténtartalom nagyon alacsony. Az új élelmiszer jelölési szabályok szerint a címkén fel kell tüntetni a búza- (vagy más gluténtartalmú) keményítő eredetet. Az E1400 feletti adalékanyagokat nevezik még módosított keményítőnek vagy dextrinnek is.

Ha a csomagoláson nincs jelölve a keményítő eredete, az azt jelenti, hogy a termék nem tartalmaz glutént.
Az 2005. november 25-i szabályzás szerint ugyanis CSAK akkor kell feltüntetni az eredetét, ha az gluténtartalmú.

Egyéb gluténmentesnek tekinthető adalékanyagok

• ízesítő és aromaanyagok: jellegzetes adalékanyagok, amelyekből több mint 500 különfélét használ az élelmiszeripar. Kellemesebbé, ízletesebbé teszik az élelmiszereket, pótolják a feldolgozási folyamat során elveszített ízeket, aromákat. Az ízesítő anyagok, fűszerek sokszor többféle anyag keverékéből állnak, nehéz egy névvel jellemezni ezeket – ennek megfelelően jellemzően nem tartozik hozzájuk azonosító E-szám sem. Nem tartoznak közéjük a fűszernövények, a fűszerek, az intenzív édesítőszerek, az édesítő, a savanyító és a sós ízek sem. Az ízesítő- és aromaanyagok eredetük szerint három csoportba sorolhatóak: a természetes, a szintetikus „természetazonos” és a szintetikus aromák csoportjába. Nagyon kis mennyiségben adagolják a termékekhez, és soha nem fogyasztjuk ezeket önmagukban. A por alakú ízesítők gyakran tartalmaznak maltodextrint vagy keményítőt vivőanyagként. Ezek a vivőanyagok, még ha van is bennük glutén, alacsony gluténtartalmúak, és az ízesítőkből is csekély mennyiséget használnak fel egy adott élelmiszer készítéséhez.

Alább néhány gyakori, ám misztifikált gluténmentes összetevőről olvashatunk

• A nátrium-glutamát (E621) az egyik legáltalánosabban alkalmazott élelmiszer-adalékanyag. Rendkívül széles körben alkalmazott ízfokozó. Legnagyobb mennyiségben hústartalmú vagy hús ízű élelmiszerekben fordulhat elő, de más ízek kiemelésére, erősítésére is alkalmazzák. Előfordulhat leveskockákban, salátákban, felvágottakban, pácolt húsokban, chipsekben, fűszerkeverékekben.
• A szentjánoskenyér a szentjánoskenyérfa ehető magjaiból készül. A magokból kivont „szentjánoskenyér gumit” emulgeátornak, stabilizálónak, és gélképző adalékanyagnak (E410) használják a cukrászatban, az italoknál és a sütőipari termékekben.
• A baktériumok által termelt xantán egy sűrítőanyag, melyet gyakran szentjánoskenyérmag-liszttel (E 410) kombinálva használják, így gumiszerű zselé jön létre. A xantán megnöveli a tészták vízkötő képességét, így késlelteti a kenyerek öregedését is. A fagylaltgyártás során csökkenti a jégkristályok képződését, a gyümölcslevekben pedig lebegésben tartja a finoman eloszlatott rostanyagokat.
• A guargumi a guarbabból kivont poliszacharid. Az erősen finomított guargumit élelmiszeripari termékekben használják, mint sűrítő és stabilizáló adalékot (E412), elsősorban gumicukrokban, jégkrémekben és salátaöntetekben.
• A Fiber Husk ( vagy más néven Psyllium Husk) az indiai gyógynövény, a Plantago Ovata lisztté őrölt maghéja, mely a legszigorúbb Uniós tisztasági szabályok betartása mellett Dániában készül. A Fiber Husk nagy előnye, hogy a vele készült kenyerek, péksütemények és sütemények sokkal jobban megkelnek, nem esnek össze és tovább eltarthatóak amellett, hogy magas (85%) rosttartalma elősegíti a bélrendszer egészséges működését.” A Fiber Husk gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítmény.
• A búzából készült glukózszirupok, köztük a dextróz és a maltodextrin gluténtartalma minden esetben alatta van az ominózus 20 mg/kg határértéknek.
• A karragén egy, a természetben előforduló szénhidrát, amit a vörösmoszatból vonnak ki. Gélesítésre, sűrítésre vagy stabilizálásra használt adalékanyag (E407), amely édességekben, mártásokban/szószokban, húsipari feldolgozott termékekben található meg.
• A lecitin egy zsíros anyag, ami például a szójababban, a tojássárgájában és napraforgóolajban található. Főként emulgeáló élelmiszer adalékanyagnak (E322) használják, és csokoládékban, salátaöntetekben, fagyasztott desszertekben található meg.
• A keményítő az emberi táplálkozásban uralkodó szerepet betöltő szénhidrát, amely minden növényben előfordul. A „klasszikus” kukorica-, búza- és burgonyakeményítőt manapság „módosítják”, hogy a terméket a felhasználás szempontjából a legmegfelelőbbé tegyék. Sokféle módosított keményítő áll rendelkezésre, hogy betöltse a különféle technológiai elvárásokat. Van, amelyik stabilan tartja az élelmiszer állományát fagyasztás – felengedtetés – sütés során (pl. mélyfagyasztott péksüteményeknél), mások például a zsír érzékszervi tulajdonságát helyettesítik a könnyű élelmiszerekben (pl. light margarinokban). Csak a kémiailag módosított keményítők számítanak adalékanyagnak. Csak ezek rendelkeznek E-számmal, és ezekre vonatkoznak a szigorú engedélyezési szabályok. A módosított keményítő megjelölés azt jelenti, hogy az adott élelmiszer készítményben felhasznált keményítőt fizikai (pl. hőkezelés) vagy vegyi (pl. savval főzés) hatásokkal átalakították. Ennek célja az, hogy a keményítő eredeti tulajdonságait megváltoztassák, pl. hideg vízben is jól oldható legyen. Ezekkel az eljárásokkal előnyös és nagyon különleges jellemzőkkel rendelkező, többféle iparágban és különböző célokra jól használható alapanyagokat, félkész termékeket tudnak előállítani. A jelenleg érvénybe lévő címkézési szabálynak megfelelően a módosított keményítő fajtáját csak akkor kell feltüntetni, ha az glutént tartalmaz.

A glutén nem adalékanyag, ezért az adalékanyag-listán (E-számok listáján) nem találjuk meg.

A különleges táplálkozási célú élelmiszerekre vonatkozó rendeletek

A legtöbb ember a különböző ételeket probléma nélkül fogyaszthatja, de az emberek néhány százalékánál bizonyos termékek vagy összetevőik kedvezőtlen reakciókat okozhatnak. Annak érdekében, hogy egy magasabb szintű egészségvédelmet biztosítson a fogyasztóknak, továbbá garantálja az információkhoz való jogukat, 2003-ban az EU törvénymódosítást rendelt el, mely előírja, hogy az élelmiszercímkézésnek – a közfogyasztásra szánt termékek estében is – biztosítania kell a potenciális allergénként számon tartott hozzávalók érthető feltüntetését.

A 2003/89/EC EU Irányelv azt kívánja a gyártóktól, hogy megjelenítsék a potenciális allergének mintegy 12 csoportját, amennyiben azokat hozzávalóként használták fel előre csomagolt ételeikben, mennyiségtől függetlenül. Általános szabály, hogy többé semmi allergén nem képezhet kivételt. Azonban lehetőséget adva arra, hogy egy köztudottan allergén élelmiszer bizonyos származékai nem válthatnak ki allergiás reakciókat, azoknak a törvény mentességet biztosít. Ez a rendelet 2005 novemberétől kezdődően vált kötelező jelleggel bevezetendővé.
A potenciális élelmiszer allergén összetevők, amelyeket a címkéken fel kell tüntetni:– Glutént tartalmazó gabonafélék, és az azokból készült termékek

• Héjas állatok (pl. rákok kagylók) és azokból készült termékek
• Tojás és abból készült termékek
• Halak és abból készült termékek
• Földimogyorófélék és abból készült termékek
• Szója és abból készült termékek
• Tej- és tejtermékek (laktózt beleértve)
• Dió és hasonló termékek
• Zeller és abból készült termékek
• Mustár és abból készült termékek
• Szezám és abból készült termékek
• Kéndioxid és szulfitok, amennyiben koncentrációjuk több mint 10 mg/kg vagy 10 mg/liter
• Csillagfürt és abból készült termékek
• Puhatestűek és abból készült termékek

Különleges táplálkozási célú élelmiszerek, melyeket biztonsággal fogyaszthatunk

A gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek olyan különleges táplálkozási célú élelmiszerek, amelyeket speciálisan úgy gyártottak, készítettek és/vagy dolgoztak fel, hogy a gluténérzékenyek különleges táplálkozási igényeit kielégítsék.

A gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek összetételéről és címkézéséről szóló 41/2009/EK rendelet (2009. január 20.) előírásait 2012. január 1-től kell alkalmazni. E rendelet hatályba lépése előtt (2009. február 9.) a „gluténmentes”, lisztérzékenyek is fogyaszthatják” és ezzel azonos értelmű megjelöléseket csak különleges táplálkozási célú élelmiszereken lehetett feltüntetni.

Az új rendelet szerint a szóhasználat leszűkül, és a címkén vagy bármely kereskedelmi kommunikáció során kizárólag csak a „gluténmentes” kifejezés használható a kritériumoknak (legfeljebb 20 mg glutén/kg a végső, fogyasztó számára értékesített élelmiszerben) megfelelő élelmiszereken.
Az új rendelet egyúttal lehetővé teszi azt is, hogy normál közfogyasztású élelmiszereken is feltüntethető legyen a „gluténmentes” megjelölés, feltéve, hogy az adott élelmiszer gluténtartalma nem haladja meg a 20 mg/kg-ot a végső, fogyasztó számára értékesített élelmiszerre vonatkoztatva, és nem téveszti meg a fogyasztót.
A jelenleg is érvényben lévő legfontosabb hazai jogszabály a 36/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 8. § (1) pontja a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről, amely a kötelező notifikációt (bejelentési eljárást) előírja a gyártóknak, importőröknek, forgalmazóknak. A notifikált gluténmentes élelmiszerek listája megtalálható az OÉTI honlapján
Figyelem!
A listán szerepelnek olyan termékek is, amelyek már megszűntek, vagy már nem gluténmentesek,
ezért a termék csomagolásán található információt is mindig el kell olvasni!)

A 2009. január 20-i 41/2009/EK bizottsági rendelet a gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek összetételéről és címkézéséről szabályokat fogalmaz meg, figyelembe véve, hogy a gluténérzékenységben szenvedők bizonyos határokon belül kis mennyiségű glutént képesek tolerálni.

Összetételi és címkézési szabályok

• A gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek (ha ezek búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek gluténcsökkentés céljából feldolgozott keresztezett változataiból készült összetevők felhasználásával készülnek) legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmazhatnak. Ezek címkézése, kiszerelése és reklámozása során a „rendkívül kis gluténtartalmú” megnevezést kell feltüntetni. A „gluténmentes” megnevezést akkor viselhetik, ha legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz az értékesített élelmiszer.
• Legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmazhatnak azok a gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek, amelyek búzát, rozst, árpát, zabot vagy ezek keresztezett változatait nem, de őket helyettesítő összetevőket Tartalmaznak. Esetükben a „gluténmentes” megnevezés feltüntethető.
• A zabot tartalmazó gluténérzékenyeknek készült élelmiszerek készítése/feldolgozása közben ügyelni kell arra, hogy ne szennyeződhessenek búzával, rozzsal, árpával vagy ezek keresztezett változataival és gluténtartalmuk legfeljebb 20 mg/kg lehet.
• Anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek egyáltalán nem tartalmazhatnak glutént (2006/141/EK bizottsági irányelv szerint), ezért esetükben tilos a „rendkívül kis gluténtartalmú”, illetve „gluténmentes” megjelölések használata. Hat hónapnál fiatalabb csecsemőknek szánt élelmiszerek esetén azonban kötelező a gluténtartalom, illetve gluténmentesség feltüntetése (2006/125/EK bizottsági irányelv szerint).

A megnevezéseket a termék értékesítési nevének közelében kell feltüntetni.

A „nagyon alacsony gluténtartalmú” kifejezés normál, közfogyasztású élelmiszereken és egyéb különleges táplálkozási célt szolgáló élelmiszereken nem tüntethető fel.
A rendelet már hatályba lépett, előírásait 2012. január 1-től kötelező alkalmazni.

Forrás: Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapja: www.nebih.gov.hu

Az első lépések

A diagnózis után az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban minél több hasznos információhoz jusson a beteg, illetve a szülő és a hozzátartozók, hogy el tudják kezdeni a gluténmentes diétát. Ez a diéta egyben egy új életformával is jár, melynek elfogadása nem mindenkinek megy könnyen.

A gluténmentes diéta és az új életed minél gyorsabb és zökkenőmentesebb elkezdéséhez a következő lépéseket javasoljuk:

1. Vedd fel a kapcsolatot a gasztroenterológus által ajánlott dietetikussal, aki sok hasznos gyakorlati tanácsot tud adni az induláshoz.
2. Ismerkedj meg a LÉOE honlapjával, a www.liszterzekeny.hu-val. Szánj rá időt, és tanulmányozd a felépítését, így hamar meg fogod találni a keresett információkat, és minden fontosabb eseményről időben tudomást szerezhetsz. Ha regisztrálsz, be tudsz kapcsolódni a társalgásba. A honlapon és a fórumon hamar választ fogsz kapni a kérdéseidre, és barátokra is találsz majd a sorstársak között.
3. Lépj be a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesületébe (LÉOE) és csatlakozz valamelyik tagcsoportjához/helyi egyesülethez. Ezek a csoportok komoly lelki és gyakorlati segítséget tudnak nyújtani az új betegeknek. Sokkal könnyebb az átállás, ha van kitől tanácsot kérni.
4. Rendeld meg a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank „zöld füzetét” és nyomtasd ki a gluténmentes élelmiszerek listáit a LÉOE honlapról. Az élelmiszerlistára csak azokat a termékeket tesszük fel, amelyek törzskönyvezettek, vagy amelyek gluténmentességét a gyártó az Egyesület hivatalos megkeresésére garantálja.
   Mindig olvasd el a csomagoláson lévő információt is, mert az felülírhatja az adott listát!
5. Ismerd meg azokat a természetesen gluténmentes élelmiszereket, melyeket biztonsággal fogyaszthatnak a gluténérzékenyek (pl. rizs, burgonya és egyéb zöldségek, natúr húsok, halak, gyümölcsök, natúr tejtermékek, tojás, gyümölcslevek, stb.)
   Kevésbé köztudott, hogy a tejtermékeket a diéta első 3 hónapjában ajánlott elkerülni.
   A tejmentes étrend betartása csak addig szükséges, amíg a gluténmentes étrend hatására a bélboholy struktúra helyreáll, a bélnyálkahártya kóros áteresztőképessége megszűnik, és az allergének már nem jutnak el az immunológiailag aktív sejtekhez.
   Ld. Gluténmentesen Extra kézikönyvben Dr. Polgár Marianne: A táplálékallergia néhány kérdéséről coeliakiásoknak című fejezetét.
6. Mérd fel a gluténmentes diétában fogyasztható termékek választékát a közelben lévő üzletekben. Nagyobb boltokban és szupermarketekben ma már egyre több gluténmentes terméket lehet találni, de célszerű havonta egy-két nagyobb bevásárlást szervezni valamelyik szaküzletbe, vagy postai úton rendelni tőlük. A csoporttalálkozókon is szokott lenni vásárlási lehetőség, érdemes ezt kihasználni. A honlapon található GM térképek segítenek gyorsan megtalálni a hozzád legközelebb eső szaküzleteket és éttermeket.
7. Járd végig a rokonokat és barátokat, és magyarázd el nekik, miben fog ezentúl megváltozni az életed. Nem valószínű. hogy rögtön mindent megjegyeznek, de talán megértik a gluténmentes diéta lényegét és fontosságát. Az első időkben, amikor látogatóba mész, vigyél magaddal egy kis kóstolót, egyrészt, hogy nehogy éhesen maradj, másrészt, hogy felhívd táplálkozásod egyediségére a figyelmet. Mindig türelmesen magyarázz! Gondolj arra, hogy nemrég még te sem tudtál szinte semmit erről a diétáról.
8. Szervezd át a bevásárlást és az otthoni főzést. Törekedj az egyszerűségre és a biztonságra!
   • Amiből csak lehet, vedd ugyanazt az egész család számára, így nem kell arra is külön figyelni, hogy például ki melyik felvágottból, csokiból, stb. eszik.
   • Ami nem túl drága, azt célszerű gluténmentesen elkészíteni a család minden tagja számára. Természetesen a kenyér és a tészta nem megoldható, de a panírozáshoz szükséges liszt és zsemlemorzsa igen. Így az olaj szennyeződése elkerülhető. A rántást is célszerű gluténmentes lisztekkel készíteni. Mindezt hamar meg lehet szokni, sokan észre sem veszik a különbséget.
   • A legbiztonságosabb az, ha egyáltalán nem tartasz búzalisztet otthon. Ha ez nem kivitelezhető, ne ess kétségbe. Nyugodtan használhatsz búzalisztet is a konyhában, amikor a többieknek sütsz vagy főzöl, mert a glutén csak akkor okoz bajt, ha a bélrendszerbe kerül. Arra azonban oda kell figyelni, hogy mivel a liszt száll, ne maradjon leülepedett búzaliszt a használatban lévő felületeken.
   • A levesekbe soha ne főzd bele a tésztát! Ez alól csak a csipetke a kivétel, ha gluténmentes lisztből készül.
   • Az edényeket és evőeszközöket nem kell lecserélni, csak arra kell figyelni, hogy minden alaposan el legyen mosogatva. A használt eszközök mindig legyenek tiszták. A mosogatószivacsot és törlőkendőket elegendő alaposan kimosni.
   • Ahol gluténérzékeny kisgyerek van a családban, jó megoldás a gyereknek saját szép színes tányért venni. Ha megszokja, hogy melyik az övé, könnyebben elkerülhető, hogy a testvérei vagy szülei tányérjából egyen.
   • Soha ne nyúlj a gluténmentes ételbe olyan merítőkanállal, amellyel előtte búzaliszttel készült ételt szedtél!
   • A hagyományos módon elkészített rántott hús és egyéb ételek a gluténérzékenyek számára tilosak. Akkor sem fogyaszthatók, ha a bundáját leszedik, ahogy a levesek sem, ha a búzalisztből készült tésztát kiszedik belőle.
   • A kétféle kenyérhez inkább külön vágódeszkát és külön kést használj!
   • A lisztérzékenyek/gluténérzékenyek számára biztonságosabb külön kenyértartót és külön kenyérpirítót beszerezni a lehulló morzsák miatt.
   • Ha a kenyérsütő gépben nem csak GM kenyeret sütsz, a gépet minden egyes búzakenyér sütése után nagyon alaposan ki kell tisztítani.
   • A különféle sütőformák jól elmosogathatók, nem szükséges belőlük újat beszerezni.
   • A szendvicssütőt, gofrisütőt, stb. csak gluténmentes sütéshez használd. Ha erre nincs lehetőség, akkor nagyon alaposan ki kell tisztítani.
9. Ne higgyél el mindent, amit a neten olvasol!
   • Nagyon sok régi, elavult információt fogsz találni internetszörfözés közben, melyek néha többet ártanak, mint használnak. Tanulj meg szelektálni!
   • Sokan úgy vélik, hogy a gyári tejfölbe is tesznek lisztet, de ez nem igaz. Minden natúr tejtermék, így a tejföl is gluténmentes! A holland sajtok bevonata sem tartalmaz glutént. A holland kormány volt az (a 1990-es években), amelyik elsőként hozott olyan törvényt, ami megtiltotta a gluténtartalmú élelmiszeradalékok ilyen célú használatát. Ez a szabály később bekerült a Codex Alimentarius rendszerébe is, és azóta TILOS a gluténtartalmú adalékok használata, amelyek a természetesen gluténmentes és alapvető élelmiszerek gluténmentességét veszélyeztetnék.
   • Ha azt olvasod, hogy a zöld almát nem ehetjük, mert gluténos anyaggal van bevonva, ne hidd el! Egész Európában tilos glutént tartalmazó anyaggal bevonni az élelmiszereket.
   • Vannak, akik még attól is félnek, hogy a kozmetikumok és fogkrémek is veszélyesek lehetnek számukra. Szerencsére a glutén nem tud a bőrön át felszívódni, csak ha az emésztőrendszerbe jut. Ez a duhringosoknál is ugyanígy van. A gasztroenterologusok szerint, még ha olyan fogkrémet, szájvizet, ajakbalzsamot, rúzst vagy hajfestéket is használunk, amelyikben az összetevők között glutént tartalmazókat találunk, ezekben olyan kevés a glutén, és amúgy is annyira keveset használunk belőlük, hogy még ha lenyelnénk is valamennyit, akkor sem okozhatnának egészségkárosodást. (A gyerekekre figyeljünk oda, mert ők „szeretik” a fogkémet. Szerencsére kevés fogkrém tartalmaz glutént.)

Hol érdemes vásárolni?

A nagyobb városokban ma már bőséges a kínálat gluténmentes termékekből, ki-ki megtalálhatja a számára legkedvezőbb boltot, amely helyileg, árfekvés szempontjából, vagy akár a légkörét tekintve is a legvonzóbb számára. Egyre több nagy áruházlánc tart (például az Auchan, Cora, Interspar, Tesco, Kaiser) gluténmentes termékeket a választékában, amelyek áruháztól függően, általában a diabetikus termékek mellett vagy közelében találhatók. Olyannal is találkozhatunk, hogy a gluténmentes liszteket, gabonaféléket a többi liszt mellé rakják. Ettől azonban a közhiedelemmel ellentétben csak akkor kell félni, ha a csomagolás sérült. Ilyenkor a terméket inkább ne vegyük meg.

Mivel a szaküzletek évről évre – sőt, esetenként hónapról hónapra – változnak (bővülnek vagy megszűnnek), a Startcsomagban nem közlünk naprakész bolthálózati listát. A honlapon viszont az alábbi menüpontokban megtalálhatók a boltok és gyártók elérhetőségeinek általunk ismert legfrissebb adatai:
– Szaküzletek
– Gyártók és forgalmazók

Aki webáruházakon keresztül vásárol, nagyon legyen résen! Természetesen nem azokról a webáruházakról van szó, akik a jól ismert és közkedvelt táplálékallergia szaküzletek postaküldő szolgálataként működnek, hogy minél szélesebb rétegeket ki tudjanak szolgálni. Ők megbízhatóak, ismerik a diétánk lényegét, és általában naprakész infókkal rendelkeznek a termékek gluténmentességét illetően. Nagyon gyakran az ilyen üzletekben dolgozók, vagy valamelyik családtagjuk gluténérzékeny, és ez is garancia számunkra. Rajtuk kívül lépten-nyomon találkozhatunk a gomba módra szaporodó webáruházakkal, melyeknek legtöbbször sajnos nem sok ismeretük van a gluténérzékenységről és a diétánkról. Ennek ellenére magabiztosan gluténmentesként hirdetik sok portékájukat. Csak olyan termékeket rendeljetek ilyen webáruházakból, amit ismertek, és fogyaszthatóságukban biztosak vagytok. Különösen óvakodjatok a soha nem hallott nevű GM tésztáktól és a puffasztott / őrölt magvaktól, melyek a feldolgozás és csomagolás során is könnyen szennyeződhetnek gluténnal.

Hogyan oldjuk meg az étkezést a nyaralás során?

Mielőtt elindulnál nyaralni, járj utána, milyen boltok és éttermek találhatók az adott helyen. Ebben segítségedre lesznek a GM térképek – Szaküzletek és GM térképek – Éttermek, szállodák. Ha külföldre mész, a legtöbb információt a Lisztérzékenyek fórumán találod az Utazás külföldre c. topicban, ahol a könnyebb tájékozódás érdekében országokra lebontva gyűjtöttük össze az információkat.

Mindenképpen érdemes legalább az első pár napra elegendő élelmet vinni, mert így elkerülheted az idegeskedést, ha nem sikerülne rögtön gluténmentes termékeket árusító boltot találnod.

Hosszabb nyaralás alatt az étkezés legegyszerűbben akkor oldható meg, ha apartmant bérelsz. Igaz, így kénytelen leszel minden nap főzni, viszont jól fel lehet rá előre készülni, és ezzel minimálisra csökkenthető az erre szánt idő. Javasoljuk, hogy vidd magaddal a melegszendvics sütődet, és abban készíts friss „zsemléket” – recepteket találsz hozzá a Netes szakácskönyv 2007-ben és a Netes szakácskönyv 2011-ben. Vigyél előre előkészített és lefagyasztott húsokat, fasírtot és gluténmentes konzerveket is. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy így nem kell izgulnod, vajon az étteremben a szakácsok betartják-e a szigorú biztonsági előírásokat. A tapasztalatok ugyanis eléggé megoszlanak ebben a kérdésben, bár a helyzet vitathatatlanul egyre javul.

Ha mégis arra kényszerülnél, hogy mások főztjét fogyaszd, akkor az első napon beszéld át a szakáccsal, hogy mire figyeljen oda. Ez a lépés akkor sem hagyható ki, ha a szakács azt állítja, hogy ismeri a gluténmentes diétát!

Ha szállodában töltesz néhány napot, akkor is célszerű összeállítani egy kisebb túlélőcsomagot. Ebben egy-két előrecsomagolt felvágotton és kenőmájason kívül feltétlenül legyen egy jó minőségű, lehetőleg előre felszeletelt kenyér, mivel előfordulhat, hogy a szállodában nem tudják az első naptól kezdve minden étkezésedet maradéktalanul biztosítani. Bár hűtőszekrény nincs mindig a szobákban, a mini bárba minden befér. Az étteremben a reggelinél sok olyat találsz majd, amit bátran megehetsz: pl. natúr joghurtot, szeletelt sajtokat, téli szalámit, házi kolbászt, főtt és lágy tojást, dzsemet, gyümölcsöt, paradicsomot, paprikát, margarint és vajat. A felvágottakra érdemes rákérdezni, mert nem tudhatod, melyik gyár termékei. A legtöbb étterem nem tud gluténmentes pékárut biztosítani, ilyenkor kérd, hogy Dexit vagy Abonettet adjanak neked helyette.